Mesterek.

Ha fejlődni akarsz, vannak tanácsaim.

Roppant kézenfekvőek.

Nem javaslok könyveket, mert nem fogod elolvasni őket, tudom.

Ez a 21. század. 

Van viszont rengeteg Popper Péter a YouTube-on, meg némi Feldmár András is.

Tessék szépen elkezdeni nézegetni.

Meg fogsz döbbenni, ugyanis a pszichológiának van egy olyan érzete, hogy "á, igen, én is pont ezt érzem, csak nem tudtam ilyen jól megfogalmazni!"

És ez sikerélmény, miszerint "jé, nem is vagyok olyan hülye, ha ez a muksó is ezt gondolja!"

Mester nekem az, aki elért egy olyan belső szintet, amire fel tudok nézni.

Lehet ács is, vagy utcaseprő.

Mondjuk ha jobban belegondolsz, elég kevés bankigazgató van nagyon magas spirituális szinten.

Nem véletlen.

Olvastam egy kutatást, mely arról szólt, hogy egy multi cégnél minél magasabbra haladsz a ranglétrán, annál betegebb emberekkel találkozol. Például ha megnézed az éjszakai takarítót és elbeszélgetsz vele, ő mondjuk egy kínai apuka, aki szeret festeni, komolyzenét hallgatni, szereti a fiait könyvtárba vinni és imád füvet nyírni.

Ergo: Normális.

A giga vállalat feje, a vezér pedig, titokban thai lányokat kukkol a neten és imádja a szadomazo pornót, kokain függő és 25 éve csalja a feleségét, egomán, Ferrárikat gyűjt és mellesleg pedofil.

Szélsőséges példát mondtam, de elég sok kimutatás szól arról, hogy a piramis csúcsa felé tényleg besűrűsödnek a pszichés defektusok.

Nem véletlen.

El kell dönteni, hogy a külső vagy a belső világra gyúrsz-e.

Fel lehet áldozni az EQ-t némi készpénzért, kérdés, hogy megéri-e.

Találd ki, mit akarsz, ez nagyon fontos.

És ezt úgy mondom, hogy én például nem tudom, hogy mit akarok és ez egy igazi átok.

Vannak szerencsés emberek, akiknek 5-10 éves korukban megszólal a belső hang, hogy ó igen, én állatorvos szeretnék lenni, én cukrász, én pilóta és vannak, akiknek a daimon, egész egyszerűen hallgat.

Fogalmam sincs, mi vagyok, ki vagyok.

Nincs is szakmám!

Nem vagyok senki és semmim sincs, per pillanat összesen nincs háromezer forintom és így, meztelenül állok a világban.

Nincs lakásom, nincs autóm, nincs gyerekem, nincs férjem, nincs kutyám, nincs karrierem, nincs hitelkártyám.

Van múltam, rengeteg fájdalmam, halottaim, emlékeim, némi jövőképem, jelenem, terveim, egészségem, ötleteim.

Rajtam múlik, hogy ezt a gömböt, az Életemet, melyik aspektusból nézem.

Legyek öngyilkos, mert nem tartok sehol, mert ó, én szegény, meg nem értett "író", nem futottam be karriert? Hibáztassam a kormányt, az országot, a rendszert, a szüleimet, a döntéseimet?

Vagy vegyek egy nagy levegőt, harcoljak tovább és nyugtázzam, hogy minden úgy lesz, ahogy lennie kell?

Ez a nagy kérdés.

Milyen képzetek vannak a fejedben?

Kire akarsz hasonlítani?

A barátnődre, mert neki olyan boldog párkapcsolata van 5 éve?

Az apádra, mert 50 évig dolgozott a Csepel műveknél egy futószalag mellett?

Nem akarsz magadra hasonlítani?

A Mester.

Visszatérve az eredeti gondolathoz.

Sokszor szülő, nagyszülő (mint nekem Nagyapám), barát, távoli rokon.

Szépirodalmi főhős.

Filmes karakter.

Hogy mitől mester?

Mert TUD valamit, amit Te csak szeretnél tudni.

Mert van valamije, ami sokkal értékesebb, mint bármelyik olajfúró torony vagy felhőkarcoló a világon.

Amit akarsz, azt belülre akarod úgyis.

Azért kell a 100milliós Audi, hogy figyeljenek Rád! Hogy megvalósítsd a "Mama, nézd, sikerült!" című gyermekkori érzést! 

Majdnem minden a figyelemről szól.

A feltűnésről.

Ó, a celebek. Rájuk az egész világ FIGYEL.

Kitűntek a szürkeségből.

Ugye tudod, hogy a világ legszebb és leggazdagabb nőit is unja dugni valaki?

Ugye tudod, hogy a Mester is figyel, de csak belülre?!

Ha meghalsz és ki tudja, mi történik azután, nem viheted magaddal a házadat, a kutyádat, az ékszereidet.

Csak magadat viheted.

A magad pedig belül van.

Az élet értelme a tanulás, a fejlődés. Én ezt vallom.

Tanulj, mert megtérül.

Lehet, hogy csak a halálod pillanatában fog összeállni a kép, hogy mivégre volt ez az egész, de hidd el, megéri.

Ha kell, válassz Mestert, nem kell hozzá vallás, demagóg szöveg, nepáli meditáció, csak lássam, hogy csorog a nyálad a tudás szomjtól.

Kezdd el, mert csak így ér valamit ez a buli.

Tudom, fogy fáradt vagy. És ez aztán végképp elveszi majd minden maradék energiádat.

De sajnos nem lehet elsumákoni a házi feladatot.

Azért mindig büntetés jár.

Ha azt akarod, hogy jobb legyen a párkapcsolatod, az emberekkel a viszonyod, az egészséged, hogy ne szorongj, ne stresszelj, ne görcsölj, akkor nincs jó hírem, mert neki kell állnod

TANULNI.

Készítsd a bőröd, mert fájni fog.

A bejegyzés trackback címe: